Mit lehet itt tenni?

Szinte keresés nélkül lehet belefutni a rákkal kapcsolatos leghajmeresztőbb tévhitekbe, áltudományos fejtegetésekbe és – ami az egyik legnagyobb baj és nyugodtan kimondom, aljasság – gyógyulást ígérő csodaszerekbe. Az ember zsebében kinyílik a bicska, amikor azt olvassa, hogy valakinek a csodateája, vitaminja stb. 3-4 hónap alatt meggyógyítja a rákot, csökkenti a tumor méretét és rövid keresgélés után két dolog derül ki: a hirdetett készítménynek semmilyen igazolt hatása nincs, ehhez képest viszont meglehetősen drága. Pletykaszinten gyakran hallani történeteket, hogy egyes alternatív gyógyítók (értsd: kuruzslók) óriási összegeket csalnak ki a kétségbeesett, beteg emberekből és családjaikból, míg eredményt, gyógyulást nem tudnak felmutatni, sőt! Nem árt tehát tisztában lenni azzal, hogy mit tehet egy természetgyógyász, mi az, amit nem, milyen termékeket lehet forgalomba hozni, milyet nem, mit lehet állítani egy hirdetésben, termékismertetőben és mit nem, s végül hová lehet fordulni, ha valami visszaélést tapasztalunk.

naturopath

Orvos, természetgyógyász, kuruzsló

Szinte kínos evidencia, de le kell írni: nem mindenki orvos, aki doktor (például én sem). Mégis fontosnak tartom megjegyezni ezt, mert a dr. cím használata a mai napig a hozzáértést sugallja, az emberek többségében bizalmat kelt. Nekem egyértelműnek tűnik például, hogy állatorvos ne akarjon embert gyógyítani, pláne nem daganatos betegséget, sajnos sokaknak nem. Másik fontos kérdés, hogy az illető dr., még ha orvos is, tagja-e az orvosi kamarának – orvosi tevékenységet ugyanis csak így lehet folytatni. Ez nem csak az invazív beavatkozásokra igaz: orvosi tevékenység a diagnózis felállítása, gyógyszer felírása vagy annak adagolása pl. infúzió formájában. Ha bárkinek kétsége merülne fel, a Magyar Orvosi Kamara az orvos neve, illetve pecsétjének száma alapján annyi információt kiad bárkinek, hogy az illető tagja-e a kamarának, azaz jogosult-e orvosi tevékenységet folytatni. Egy gyors keresést az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal honlapján is lefutattathatunk, név és szakterület szerint kereshetünk rá az orvosokra. Ha itt nem találjuk az orvosunkat és más körülmények is gyanúsak, nyugodtan futhatunk még egy kört, most már a kamarát írásban megkeresve. Ha az a gyanúnk, hogy valaki orvosi diploma nélkül folytat orvosi tevékenységet,  ez nem is elsősorban kamarai ügy, hanem a büntető törvénykönyvben nevesített bűncselekmény, a kuruzslás. (A kuruzsláshoz fűzött jogszabály-magyarázat szerint a kuruzslás: Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység, pl. a műtét végzése, a terápia megállapítása, gyógyszer rendelése, adagolása.)

A dr. titulust minden alap nélkül használó, ún. aposztrófos doktorokról talán nem szükséges hosszasan értekezni, tőlük a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége is élesen elhatárolódott. Személy szerint én úgy vélem, hogy aki egy áldoktori címmel kíván magának tekintély szerezni, arra egy vödör kecskeszart sem bíznék, nemhogy emberek gyógyítását, elképesztően sunyi és infantilis tempó az ilyen.

Arra érdemes figyelmi, hogy a kuruzslók gyakran óvatosak, vagy inkább dörzsöltek: nem végeznek beavatkozást, nem diagnosztizálnak, csupán “életmód- vagy étkezési tanácsot” adnak – ez esetben a tevékenységük így nem egykönnyen megfogható.

A természetgyógyász tevékenység gyakorlása szakirányú végzettséghez és kamarai tagsághoz kötött, amelynek komoly szakmai korlátai vannak. Jogszabály határozza meg, hogy mit tehet és mit nem a természetgyógyász. A legfontosabb, hogy az orvos által felállított diagnózissal kapcsolatos terápiát nem módosíthatja (a “ne szedje a gyógyszert, az méreg!” éppen ez), a beteget nem kezelheti előzetes orvosi vizsgálat nélkül, illetve az orvosi kezelés alatt álló személy esetén köteles konzultálni a kezelést végző orvossal; továbbá nem rendelhet és nem végezhet szervekbe, szövetekbe hatoló beavatkozást és akupunktúrát, kivéve a szenvedélybetegek leszoktatására alkalmazott fülakupunktúrát. Ide tartozik, hogy a betegség megállapítása, a beteg állapotának figyelemmel kísérése orvosi feladat, magyarán a természetgyógyász nem diagnosztizálhat. A különféle weboldalakon köröm-, arc-. nyelv- és egyéb “diagnosztikát” hirdető személyek ezt a rendelkezést úgy próbálják kijátszani, hogy ők – elmondásuk szerint – nem diagnosztizálnak, hanem “állapotfelmérést végeznek”. Mindez a lényegen mit sem változtat, mert a legtöbbször aztán mégiscsak valamiféle betegségre, rendellenes működésre utalnak, amelyre lényegében kezelést (életmódváltás, táplálékkiegészítők) javasolnak. Nagyon fontos, hogy a kezelés során csak engedélyezett, bevizsgált készítményeket, táplálékkiegészítőket, illetve jogszabály alapján minősített gyógynövényt lehet alkalmazni. Az is fontos, hogy a természetgyógyász is köteles dokumentálni: A kezelt személy személyi adatait (név, leánykori név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím), a természetgyógyászati tevékenység indokának rövid leírását, beleértve a kórelőzményeket, az orvos által megállapított diagnózist és javasolt terápiát, az elvégzett természetgyógyászati kezelés ismertetését, a természetgyógyász által javasolt terápiát, végül a természetgyógyászati kezelés időpontjait és a kezelt személy állapotában bekövetkezett változások leírását.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy például a Mexikóból szürke importban beszerzett B17 “vitamin” injekciók beadása nem fér bele a természetgyógyászat körébe. Ha ilyet, vagy hasonlót tapasztalunk, szintén a kamarához, illetve akár a rendőrséghez lehet fordulni.

Igehirdetők, megváltók, elnyomott-eltitkolt rákdoktorok, oltásellenesek

Rengeteg olyan oldal található, amelyet egy-egy “népszerű” alternatív rákgyógymódnak szentelnek készítői, de könyvek tucatjai is elérhetőek magyar nyelven. Persze az orvosi tévhitek nem csak a daganatos betegségek körében terjednek: az oltásellenes őrület, vagy a “minden betegségnek lelki okai vannak” című agymenéseknek is könyvtárnyi a gyűjteménye. Ezek a nézetek néha viccesek, elképesztően bornírtak, de elég gyakran viszonylag meggyőzően előadottak. Az átlag olvasó aligha veszi a fáradságot, hogy utánajárjon egy hivatkozott tanulmánynak, de ha meg is tenné, nem biztos, hogy megérti, vagy felismeri a csúsztatásokat, manipulációt. Nehéz szó nélkül elmenni mellettük, mert veszélyesek, károsak, a kemoterápia elkerülésére bujtogató, megalapozatlan, áltudományos írások adott esetben közvetlen életveszélyt jelentenek: egyes daganatos betegségeknél még az a pár hónap, vagy akár hét is döntő lehet a kezelés sikere szempontjából, amelyet fontolgatással töltött a megtévesztett beteg.

A rossz hír, hogy az ilyen téveszmék terjesztői ellen gyakorlatilag semmit nem lehet tenni. Százszor körbejártam a kérdést, de a jognak egyelőre nincs megfelelő eszköze a jelenséggel szemben. Néha-néha közvetetten lehet reménye eredményes fellépésnek, ha egy hókuszpók cikkben a nyilatkozó, szerző esetleg megsérti valakinek a személyiséghez fűződő jogait, esetleg a weboldal sérti a szerzői jogokat, de ez inkább valamiféle piszkálás, bosszantás lehet, hiszen nem az eredeti, káros tevékenysége miatt éri szankció (ha éri) a gurut, hanem inkább csak járulékosan, figyelmetlensége miatt.

 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Talán ez az a terület, ahol legsikeresebben lehet fellépni a különféle kóklerek ellen. A táplálékkiegészítők forgalmazása szigorúan szabályozott, pontosan meghatározott, hogy mit lehet, mit kell feltüntetni a csomagoláson és mi az, amit tilos. A leglényegesebb, hogy az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni. Természetesen a jogszabály az étrend-kiegészítő fogalmát is meghatározza: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására.

Hagyományos élelmiszert (pl. egy növény termését) nem lehet étrend-kiegészítőként forgalmazni és nyilvánvalóan nem lehet ennek sem  betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani. Hagyományos élelmiszernek tekintendő például egy teakeverék vagy egy palackozott víz, hacsak az nem tartalmaz valamilyen tápanyagot koncentrált formában.  (A jogszabály szempontjából tápanyagnak a vitaminok és ásványi anyagok minősülnek.)

Egy másik kategória a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, amelyek fogalmát,  forgalmazását szintén jogszabály határozza meg. Gyógyító hatásra utalással terméket csak a jogszabályban meghatározott feltételek mellett lehet előállítani és forgalomba hozni. A lényeg ismét: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. A termékek előállításának is szigorú feltételei vannak, a készítmény gyógyszertáron kívül csak külön engedéllyel forgalmazható és a készítmény reklámozása az OGYI által jóváhagyott használati utasítás szövegével összhangban a forgalomba hozatali engedély birtokában lehetséges.

Könnyű belátni, hogy a különféle weboldalokon hirdetett csodaszerek, úgynevezett étrendkiegészítők, valamint a kereskedelmi gyakorlat a legtöbb esetben nem felel meg a követelményeknek. Gátlástalanul, pofátlanul tulajdonítanak betegségmegelőző- vagy gyógyító hatást olyan termékeknek is, amelyek legfeljebb élelmiszerként lennének forgalmazhatóak.

Ebben az esetben viszont jó hír, hogy nem csak lehetőség van a szélhámosok elleni fellépésre, de úgy tűnik, hatóságok ténylegesen lépnek is. A Gazdasági Versenyhivatalnál bárki bejelentést tehet, ha úgy érzi, hogy egy-egy termék hirdetésével, az azon lévő tájékoztatóval a különösen kiszolgálatott helyzetben lévő daganatos betegek fogyasztói jogai sérülnek. A GVH a bejelentőt minden esetben végzésben tájékoztatja a bejelentésének sorsáról és a honlapon megismerhetők a korábbi határozatok is, amelyekben elmarasztalták a fogyasztókat megtévesztő vállalkozásokat. Örvendetes tény a bírságok összegének növekedése és az, hogy a GVH egyre komolyabban veszi a gyógyhatásra való utalás vizsgálatát is: a kifogásolható gyakorlatot folytató cég már nem úszhatja meg annyival, hogy a termék csomagolásán nem tulajdonított ilyen hatást az árujának, ha a kereskedelmi gyakorlata, a marketing összességében megtévesztő volt.

Nem kizárt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fellépése sem, adott esetben elvégzik a “másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzését (mintavételi terv alapján)”, de a gyakran neten forgalmazott csodaszerekkel kapcsolatos szokásos vásárlói kifogásokat (szállítás, pénzvisszafizetés, elállás stb.) minden további nélkül kivizsgálják.

Mindenkit arra biztatok, ha daganatos betegeket megtéveszteni szándékozó gyakorlattal szembesül, tegyen bejelentést! Ez nem besúgás, nem rosszindulat, hiszen a szabályosan működő, tisztességes vállalkozásoknak nem jelent hátrányt, a jogszabályok pedig világosak és betarthatóak – magyarán, ha a forgalmazók nem hazudoznak össze-vissza, szankció sem éri őket.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s