Címkék

,

A mai bejegyzés rendhagyó. Bár a téma továbbra is az alternatív rákgyógyítás, illetve ahhoz kapcsolódó felháborító, bosszantó jelenségek, a szerző ezúttal egy olvasó. Zoltán, aki rákos betegként próbál megkapaszkodni minden reményt keltő szalmaszálban, úgy vélte, hogy az egyik rákbetegeknek kínált termék forgalmazása, marketingje körül nincs minden rendben, így kissé jobban beleásta magát a témába. Vajon mennyire megalapozott a termék kifejlesztésének tulajdonított tudományos háttér? A hirdetés, forgalmazás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek? Egyáltalán, hogy áll a hatóság ehhez a meglehetősen érzékeny témához? Írását gyakorlatilag változtatás nélkül, minimális szerkesztés után közlöm, már csak azért is, mert jól illusztrálja, hogy a fogyasztóvédelemnek van még hova fejlődnie, még akkor is, ha az ezisgyógyítsa számolt már be kedvezőbb tapasztalatokról. Az olvasói bejegyzés végén pedig egy másik beteg beszámolója olvasható arról, nála mennyire vált be egy alternatív-kiegészítő készítmény.

Egy külön iparág alakult ki, amely a különböző csodaszereket gyárt  és csodaterápiákat fejleszt ki a rákos betegek számára. Sokunk számára érthetetlen, hogyan lehet ma Magyarországon minden következmény nélkül eladni olyan készítményeket és „gyógyítási” módszereket a rákos betegeknek, amelyek rákellenes hatását sohasem bizonyították emberek esetében. Ennek próbáltam utánajárni a jogaink és érdekeink felett őrködő szervezetek és hatóságok segítségével.

culevit-forte-box1

forrás: Culevit.hu

A széles kínálatból a különleges táplálkozási célú élelmiszerek közé tartozó, a daganatos betegeknek ajánlott speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek piacára kukkantottam be. Már e tápszercsoport elnevezésénél elakadtam. A hatályos jogszabályok, mindenekelőtt a 1169/2011/EU rendelet, tiltják, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás az élelmiszernek emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat tulajdonítsanak, és ilyen tulajdonságokra utaljanak.

Az Akadémiai Kiadó értelmező szótárai szerint a „gyógyászat” szó a gyógyítás elméletét és gyakorlatát jelenti. Ezt figyelembe véve, a csodálkozástól tágra nyílt szemekkel olvastam a 24/2003. (V. 9.) ESzCsM rendeletet, amely a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szól. Ennek az ESzCsM rendeletnek már a megszövegezése is zavaros. A címben „speciális gyógyászati célra szánt tápszer” olvasható. A rendelet 1. §-ában már nem speciális gyógyászati célról, hanem speciális tápszerről van szó. Az e csoportba tartozó tápszerek csomagolásán kötelező a „speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer” tájékoztatás feltüntetése. Ezt figyelembe véve, ezeket a tápszereket valójában (speciális) gyógyítási célra ajánlják, ami tilos.

Ha egy magyar jogszabály ellentétes egy uniós rendelkezéssel, akkor az Alapvető Jogok Biztosa az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ellentmondás feloldása érdekében. Egy levélben felhívtam az Ombudsman figyelmét erre az ellentmondásra, és arra kértem, hogy ha úgy ítéli meg, akkor tegye meg a szükséges lépéseket az Alkotmánybíróság felé. Nos, ő nem így ítélte meg. Ezért még csak nem is hibáztathatom, mivel ő nem nyelvész, és hát napjainkban nem trendi az MTA Nyelvtudományi Intézetének a véleményét kikérni ilyen ügyekben.

Az említett miniszteri rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontjában a következőképpen határozza meg a speciális tápszer fogalmát: „speciális tápszer: a különleges táplálkozási igényt kielégítő olyan élelmiszer, amely különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készül és orvosi felügyelet mellett használandó. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szolgál, akiknél a természetes eredetű tápanyagok vagy azok metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, valamint más, orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn és az nem biztosítható a hagyományos étrend megváltoztatásával, más különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerrel vagy e kettő kombinációjával,”. Ebben a meghatározásban van egy nagyon fontos rész, nevezetesen az, hogy „orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn”. Az orvosilag meghatározott tápanyagszükségletet azonban csak orvos tudja megállapítani, tehát a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszert csak orvosi javaslatra lehetne alkalmazni. Erről a gyártók mélyen hallgatnak, de a hatóságok sem sokat tesznek e követelmény betartatása érdekében.

Egy készítményből úgy lesz speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer, hogy a gyártó vagy forgalmazó bejelenti a terméket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (ma már az OGYÉI-nél), ahol minden további nélkül kiadják az ún. notifikációs igazolást, ha a készítmény megfelel a jogszabályi előírásoknak. Egy ilyen bejelentésről kizárólag a gyártó vagy a forgalmazó által közölt információk alapján döntenek. Az információk valódiságát nem ellenőrzik. Ez a notifikációs igazolás tartalmaz minden olyan információt, amelyet a vásárlók tudomására kell hozni. 2014-ben levélben kértem az OÉTI-től, hogy adja meg az Avemar és a Culevit speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek notifikációs igazolásainak az elérhetőségét. Válaszukban a forgalmazókhoz irányítottak, a forgalmazókat azonban hiába kértem, nem nagyon igyekeztek elküldeni ezt az igazolást.

A Gazdasági Versenyhivatal időnként eljárást indít a jogsértő tájékoztatást adó vállalkozások ellen. Amennyiben elmarasztalja azokat, akkor a Versenytanács nyilvánosságra hozott határozatában hozzá lehet jutni a notifikációs igazolás egyes részeihez. Például, az Avemar esetében a következő olvasható: „A készítmény csak orvosi javaslatra és orvosi felügyelet mellett alkalmazható!”.  Az Avemar termékek csomagolásán azonban sehol sem látható a „Csak orvosi javaslatra!” figyelmeztetés. A Culevitnél az Országos Onkológiai Intézetnek a notifikációs igazolásban lévő 53/2009. sz. szakvéleménye érdemel figyelmet: „A Culevit összetevői a keringésünkben is jelenlévő anyagok, amelyek megnövelt bevitele a tudományos szakirodalomból ismert számos kedvező, életminőséget javító hatással jár (pl. regeneráló, roboráló, gyulladás- és fájdalomcsökkentő stressz-oldó, hangulatjavító, stb.). A 24/2003. (V. 9.) ESzCsM rendeletnek megfelelően támogatjuk a Culevit  tabletta speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerként, daganatos betegek részére történő forgalomba hozatalát a jelenlegi étrend-kiegészítőként forgalmazott termék változatlan összetételének megtartásával.” Ez utóbbival kapcsolatban jegyzem meg, hogy a Culevit Kft. daganatos betegek bevonásával klinikai kísérletet is végeztetett a Culevit italpor biztonságosságának, tolerálhatóságának és a daganatos betegek életminőségére kifejtett hatásának vizsgálatára. A vizsgálat kimutatta, hogy a betegek fizikai, értelmi, érzelmi, szociális és szerep funkciói javultak, fáradtságérzetük, fájdalmuk, nehéz légzésük és hasmenésük csökkent. Megkérdeztem gyógyszerészektől, hogy a Culevit italporban melyek azok az összetevők, amelyek csökkenthetik a fájdalmat, a nehézlégzést és a hasmenést. A válaszuk: „Jelen ismereteink szerint a Culevitben található anyagok közvetlenül nem hatnak az említett tünetekre. Persze lehet, hogy valamilyen közvetett hatásról van szó, de a lényeg az, hogy ha némileg javultak is az említett mutatók, ez bőven betudható annak, hogy nyílt vizsgálatról volt szó, amelyben igen jelentős a placebohatás.”

A gyógyszerek esetében a betegtájékoztatóban a gyártó köteles felsorolni a gyógyszer lehetséges (nagyon gyakori, gyakori, ritka) mellékhatásait. Az étrend-kiegészítők és különleges táplálkozási célú élelmiszerek esetében nincs ilyen kötelezettség, még a speciális –gyógyászati célra szánt – tápszerek esetében sem. Ilyen irányú vizsgálatokat sem kell végezniük. Ha mégis végeznek, akkor sem kötelesek a beteg orrára kötni, hogy milyen lehetséges mellékhatások jelentkezhetnek. Ennek eredményeképpen, a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek gyártói büszkén hirdetik, hogy a készítményüknek nincs mellékhatása, majd a betegtájékoztatóban felsorolják, hogy kiknek nem ajánlják a készítményeiket. A daganatos betegeknek ajánlott speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek gyártói a készítményeiket az onkológiai kezelések kiegészítésére javasolják. Azt viszont már egyik gyártó sem közli, hogy konkrétan mivel egészítik ki az orvosi kezelést, azaz milyen hatás várható a tápszertől. Az már más kérdés, hogy az esetek túlnyomó többségében úgy javasolják a tápszert az onkológiai kezelések kiegészítésére, hogy nem határozzák meg pontosan, melyik kemóval vagy célzott gyógyszerrel lehet együtt alkalmazni azt. Feltehetően azért, mert senki sem vizsgálta a tápszer és az egyes gyógyszerek közötti lehetséges kölcsönhatásokat. Az OGYÉI (OÉTI), na meg a fogyasztóvédők ezt tétlenül szemlélik, ugyanis a jogszabályokban nincs erre vonatkozó rendelkezés.

 A csodaszerárusok egyik fő ellensége (látszólag) a Gazdasági Versenyhivatal (volt). Számos esetben adtak hírt a médiumok arról, hogy a GVH olyan vállalkozásokat bírságolt meg, amelyek az érvényben lévő jogszabályok ellenére a készítményeiknek betegséget megelőző és/vagy gyógyító hatást tulajdonítottak a kereskedelmi kommunikációjukban. Ez a kommunikáció csak részben jelenti a reklámokat, a nagyobb részét különböző tájékoztatók, videók, ismeretterjesztő anyagok és tudományos publikációk képezik. Ez utóbbiaknak azért veszélyesek, mert ezek a publikációk szakemberek számára íródnak, a laikusok jó esetben is csak a címet és esetleg a publikáció elején található összefoglalót értik meg, pontosabban értik félre. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet külön bekezdésben rendelkezik arról, hogy a különleges élelmiszerrel kapcsolatos információk és ajánlások kizárólag az orvostudomány, a táplálkozástudomány, valamint a gyógyszerészet terén képzett szakemberek körében terjeszthetők. Tapasztalatom szerint e megszorítás betartását egyetlen hatóság sem ellenőrzi, vagy ha igen, akkor nagyvonalúan elnézik a szabálysértéseket.

Gondoltam, megér egy próbát a Gazdasági Versenyhivatal hatékonyságának a tesztelése, és 2015 novemberének elején bejelentést tettem a GVH-nál a Culevit Kft. vásárlókat megtévesztő tájékoztatása miatt. A bejelentésemben a Culevit Kft. internetes honlapján és a Youtube-on elérhető olyan tájékoztatókat  kifogásoltam, amelyek a Culevit  italpor és tabletta, valamint a Culevit Forte italpor és tabletta rákellenes hatásáról igyekeznek meggyőzni a rákos betegeket. A bejelentésben pontosan megadtam azoknak a tartalmaknak és videóknak az elérhetőségét, amelyek vagy közvetlenül, vagy közvetetten a Culevit daganatellenes hatásáról szólnak. A GVH az egy hónapos határidő lejárta előtt arról értesített, hogy a bejelentés elintézésére rendelkezésre álló időt két hónappal meghosszabbítja, mivel a Hivatal a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a bejelentett vállalkozást, és a vállalkozásnak több időre van szüksége az anyag összegyűjtéséhez. Kb. egy hónap múlva a GVH meghozta a végzését, amelyben arról tájékoztattak, hogy a bejelentés kivizsgálását átteszik az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Főváros Kormányhivatalához.

A GVH a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 11. § (1) és (2) bekezdései alapján hozta a döntését, mely bekezdések a gazdasági verseny érdemi érintettségének a megállapításáról szólnak. Lényegében arról van szó, hogy a (2) bekezdésben (most a XXI. században) meg sem említik az internetet, mint tájékoztatást közvetítő médiumot, azaz az internet nem számít országos médiaszolgáltatásnak, így a GVH sem tekint(h)ette az interneten keresztül megvalósított kereskedelmi kommunikációt országos kiterjedtségűnek. Az indokolás szerint, az (1) bekezdésben felsorolt szempontok alapján azért nem állapítható meg a gazdasági verseny érdemi befolyásolására való alkalmasság, mivel a kifogásolt kereskedelmi gyakorlat csekély számú fogyasztó által követett internetes tartalom közzétételével valósult meg. Ez utóbbi indok egy kissé furcsa. A GVH korábban azért büntetett meg a vállalkozásokat, mert azok megtévesztő tájékoztatást adtak a termékeikről a fogyasztóknak (emberi betegséget gyógyító tulajdonságot tulajdonítottak a készítményeiknek), nem pedig azért, mert a jogsértő magatartásukkal érdemben befolyásolták a gazdasági versenyt (GVH Versenytanácsának Vj/083/2013. és Vj/064/2013. sz. határozatai). Ők csupán átverték a rákos betegeket. Ami pedig a csekély nézettséget illeti, a Versenytanács előbb említett két határozatában semmilyen adat nem található a felsorolt egyes médiaszolgáltatások nézettségéről, hallgatottságáról, vagy olvasottságáról.

A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Osztálya viszonylag rövid időn belül, 2016 januárjában arról értesített, hogy a bejelentésemet, közérdekű bejelentésnek tekintve, hivatalból kivizsgálta. A vizsgálat során megállapították, hogy a bejelentésem alaptalan, az általam megjelölt internetes tartalmak nem alkalmasak az érintettek (azaz a rákos betegek) megtévesztésére, azok nem rontják érzékelhetően az érintetek lehetőségét a racionális döntéshozatalban. Erre való tekintettel a hivatalból indított eljárást megszüntették. Az esetleges jogorvoslati lehetőségekről nem adtak semmilyen tájékoztatást. Tették mindezt mindenféle jogszabályi hivatkozás nélkül.

Két példa arra, amit a „fogyasztóvédő” vizsgálók alkalmatlannak találtak a rákos betegek megtévesztésére. A Google segítségével a Culevit szóra rákeresve a fizetett hirdetések után közvetlenül az első találatnál ez volt olvasható: „Culevit.hu – Speciális gyógytápszer daganatos megbetegedések kezelésére.” Egy másik példa, a Culevit Kft. honlapján elérhető egyik tudományos publikáció címe: „Keringési rendszerben található kismolekulák keverékének (Culevit) daganatgátló hatása különböző típusú egér és humán eredetű tumorokkal szemben.” Magyar nyelvismeretétől függően, mindenki úgy értelmezheti a fenti két mondatot, ahogy akarja.

A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Osztálya meglehetősen sajátos módon értelmezi a jogszabályokat. Az eljárás megszüntetéséről szóló tájékoztató kézhezvétele után bejelentettem, hogy élni kívánok az iratbetekintési jogommal. Ezt azzal utasították el, hogy a bejelentésemet közérdekűnek tekintik, ezért a vonatkozó jogszabályok szerint nem ügyfél, hanem csak közérdekű bejelentő vagyok, akit nem illet meg az iratbetekintési jog. Ez azért különösen furcsa, mert a GVH-hoz benyújtott bejelentésemben, a rákos betegek megtévesztése mellett, azt is kifogásoltam, hogy a Culevit Kft. még a kifejezett kérésemre sem adott tájékoztatást olyan kérdésekben, amelyek ismerete elengedhetetlen a megalapozott vásárlási döntés meghozatalában. Az egyik ilyen kérdés volt például az, hogy a Culevit italpor és tabletta mivel, milyen hatással egészíti ki a rákos betegek onkológiai terápiáját. Tehát, ha ez a Kormányhivatal nem akar valamilyen vásárlói bejelentést (panaszt) kivizsgálni, akkor egyszerűen közérdekű bejelentésnek minősíti a vásárló konkrét panaszát, és megszünteti az eljárást. Az iratbetekintési jog megtagadásával pedig gyakorlatilag titkosítja az egész eljárást.

A Kormányhivatallal ellentétben, a Gazdasági Versenyhivatal ügyfélnek tekintett és egy négy oldalas végzésben, tele jogszabályi hivatkozásokkal, tájékoztatott arról, hogy mikor és hol tekinthetek bele az eljárás folyamán keletkezett iratokba. Igaz, más jogszabályok alapján dolgoznak, és nem félnek attól, hogy a bejelentő megismeri az eljárás során keletkezett iratokat.

A bejelentésemnek azért volt némi eredménye is. A Culevit Kft. eltüntette a honlapjáról a tudományos publikációk felsorolását és elérhetőségét,  bár azt nem tudom megállapítani, hogy mely szervezet hatására tették. A GVH 2016. január 12-i keltű levelében értesített a bejelentésemnek a Budapest Főváros Kormányhivatalához törtnő áttételéről. A bejelentésem benyújtásának időpontjában a Culevit Kft. honlapján még elérhetők voltak a tudományos és a letölthető publikációk a Rákkutatás menüből. 2016. január 10-én és 13-án a honlap Rákkutatás legördülő almenüjében már csak a menü megnevezése látható, a mögöttes tartalmak már nem voltak elérhetőek. (Aki kíváncsi rá, itt elérheti a régebbi internetes tartalmakat.

Mára már ezek az almenük is eltűntek a honlapról. Az eltüntetés ugyan nem volt tökéletes, mivel az angol változatban továbbra is közhírré teszik a tudományos publikációk listáját, sőt egyesek még le is tölthetők. Ezek egyikében az angolul tudók rövid áttekintést kaphatnak a Culevit étrend-kiegészítő tumorellenes hatásának tudományos alapjairól.

Annak feltehetően nem örültek a Culevit Kft.-nél, hogy nagy mennyiségű anyagot kellett a GVH rendelkezésére bocsátani, de ennyivel megúszták. Igaz, a konkurenciával (Avemar) szemben is hátrányba kerültek, mert kénytelenek voltak levenni a honlapjukról a tudományos publikációik felsorolását, és a letölthetőséget is megszüntették. Kíváncsi vagyok, hogy illetékesek mikor veszik észre: az Avemar honlapján ott virít a tudományos publikációk felsorolása. E publikációk közül nem egy már a címében is az Avemar daganatellenes hatásáról szól. Ezek a publikációk le is tölthetők.

A fentiek alapján nem látszik rózsásnak a helyzet. Az OGYÉI/OÉTI nem veszi komolyan a vonatkozó jogszabályok előírásait az egyes készítményeknek a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek közé való besorolásánál. A Gazdasági Versenyhivatal, ahol azért szakemberek is vannak, nem foglalkozik az interneten elkövetett disznóságokkal. Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Osztályán pedig meglehetősen sajátos módon intézik a bejelentések kivizsgálását, és hát a szövegértelmezésük sem mindennapi. A jogszabályi háttér meglehetősen kusza. A GVH nem ugyanazon jogszabályok alapján működik, mint a Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztálya.

És van még egy dolog, ami nagyon meglepett. A hatóságoknál és hivataloknál is emberek dolgoznak. Vajon  a munkájuk végzése közben egyikükben sem merül fel az a kérdés, hogy mit mondana, gondolna, ha az őt vagy valamelyik hozzátartozóját (szüleit, házas- vagy élettársát, gyermekét, unokáját) kezelő orvosok pontosan ugyanolyan módon tartanák be a diagnózis megállapítására és a betegség kezelésére vonatkozó hivatalos protokollokat, mint amilyen módon ők tartják be a jogszabályokat.


Egy Culevit-használó beteg tapasztalatai – kommentár nélkül

A nevem Pálmai Tibor, Gödöllőn lakom és az idén leszek 70 éves. A Korányi kórházhoz tartozom, a kezelőorvosom: Dr. Pap Mária VIII-as tüdő belosztály.

2013 januárjában egy tüdőgyulladás kapcsán fedezett fel a mellkas ct a tüdőm jobb felső lebenyében egy ujjbegynyi gócot. A Korányi kórházba kerültem, ahol valószínűsítették, hogy rosszindulatú daganatról van szó. Nyárra ” fialt ” a góc egy másikat, ami először csak 9 mm volt, míg az eredeti 15 x 15-re nőtt. Próbáltak mintát venni, hogy a típusát megállapítsák, de nem sikerült.

Még az év szeptemberétől kezdtem szedni a Culevitet, három hónapig tabletta, majd szeptembertől italpor formájában. 2014 szeptemberéig nem is volt semmi gond, a három havi kontrollok azt állapították meg, hogy a gócok stagnálnak, vagy egy kicsit növekednek. Ezt a kellemes állapotot és tünetmentességet egyértelműen a Culevitnek tulajdonítottam. Aztán 2014 szeptemberben beindult a dolog, az egyik góc 20 x 20 mm-esre nőtt, míg a másik, ami 18 x 18 mm-es volt, 37 x 41 mm-re! Ezen kívül keletkezett a jobb felső lebenyben még egy 9 mm-es és egy 18 x 18 mm-es góc is!

Na ekkor hagytam abba a Culevit vásárlását, ami addig kb. 300.000 Ft.-ba került… Állítom, hogy gyakorlatilag a Culevit semmit nem javított a helyzeten, nélküle is pont ilyen ütemben indult volna be a progresszió!

Utószó: Azóta a mintavétel alapján megállapították, hogy a rák típusa: mérsékelten differenciált adenocarcinoma. Túl vagyok egy kemoterápiás sorozaton, ami jól sikerült, pl. a legnagyobb góc 41 x 47 mm-ről 11 x 10 mm-re csökkent, a kisebb 10 x 15 mm-re, a másik kettő pedig eltűnt. Egy hónap múlva megyek kontrollra.

Azért egy dolgot el kell mondanom a Culevit védelmében: A tanácsadó szolgálatnál egy pillanatig se állították, hogy a Culevit meg fog gyógyítani, azt viszont valószínűsítették, hogy a segítségével az állapotom stagnálni fog… Na ez nem jött be.

Advertisements