Címkék

, , ,

A második részben tehát áttekinteném a dr. Dávid Tamás által hivatkozott kutatásokat, hivatkozásokat, amelyekkel eredményeit támasztja alá, szólok a gyógyult betegek beszámolóiról illetve a Gazdasági Versenyhivatal eljárásáról.

Képkivágásgvh

Mielőtt belemennék a részletekbe, elmondanám, hogy milyen gyógyszert, kezelést lehet orvosi-tudományos értelemben bizonyítottnak tekinteni, különösen egy-egy konkrét hatóanyag tekintetében. A bizonyítékokon alapuló orvoslás az evidenciák több szintjét különbözteti meg és egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy az orvos a beteg kezelésének módját tudományosan igazolt, bevált módszerek közül választja ki, azaz nem anekdoták, videocsatornák beszámolói, bulvármagazinok cikkei és hozzá nem értők ötletei alapján. A bizonyítékoknak (evidenciáknak) ismert hatos, illetve négyes szintű felsorolása – az egyszerűség kedvéért maradjunk most a négyesnél!

Első szintű bizonyítéknak tekinthetők a nagy számú betegen végzett, randomizált vizsgálatok eredményei. A  nagy számú betegen nincs mit magyarázni, minél több embernél vált be egy szer, annál valószínűbb a hatékonysága általában.  A randomizált pedig azt jelenti, hogy nem érvényesítettek a vizsgálat során különös kiválasztási szempontokat, a hatóanyagot, gyógymódot alkalmazták férfiakon, nőkön, idősebbeken és fiatalokon, fehéreken-feketéken. Ennek sem nehéz belátni a jelentőségét: ami beválhat fiataloknál, esetleg túlságosan kockázatos idősebbeknél, amit lehet alkalmazni férfiaknál, veszélyesebb lehet nőknél stb.

Második szintű evidenciának tekinthetők a nem randomizált vizsgálatok, amelyek még mindig elegendőek lehetnek akár egy gyógyszer törzskönyveztetéséhez is.

Harmadik szintű evidencia lehet egy kórház, klinika által alkalmazott kezelés vizsgálata, amely szintén alkalmas lehet helyes következtetések levonására, végül negyedik szintű evidenciaként kezelhetők egy orvos, vagy orvoscsapat hosszabb távú tapasztalataiból származó következtetések.

Természetesen ésszerű követelmény, hogy a klinikai tanulmányok eredményeit közzétegyék. Ahogy már korábban is hivatkoztam rá, ennek –  hiteles és elfogadott tudományos folyóiratok esetében – szigorú tartalmi és formai követelményei vannak, éppen azért, hogy kóklerek nem kellő alapossággal végzett vizsgálatai alapján levont, nem kellően igazolt állítások ne vehessék fel a tudomány köntösét.

A hiteles forrásnak bízvást tekinthetjük például a PubMed-et, ahol kereshetünk például egy magyar szakorvos nevére, vagy akár egy termékre, hatóanyagra is –  ha ezek mögött a feltételeknek megfelelő kutatás állt, a publikáció (ha kivonatos formában is) elérhető, ellenőrizhető.

Betegek beszámolóit, termékismertető előadásokon, vagy akár orvosi konferenciákon elhangzott előadásokat nem szokás bizonyítékként elfogadni.

Dr. Dávid Tamás számos klinikai tanulmányra hivatkozott honlapon, de ezek megtalálhatók a “CoD™-Tea és Célzott Táplálkozási Rendszer” című könyvében is. Ennek ötödik fejezetétől kezdi ismertetni a preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeit, amelyek az első részben felsorolt eredményeket hivatottak igazolni. A könyv a 107-109. oldalon ismerteti a preklinikai vizsgálatok eredményeit. Egyfelől meglepő, hogy a mű egésze kifejezetten laikusoknak szánt, közérthető nyelvezetet használ, itt pedig egy olyan listát tesz közzé, amely az átlagembernek gyakorlatilag érthetetlen. Ugyan mit kezdjen egy CoD teától gyógyulni vágyó Mari néni azzal, hogy “IL–2, IL–6, IL–8 és TNF-alfa termelés kiváltásának vizsgálata
endothel-sejtekben. Eredmény: az interleukin-2, az interleukin-6, az interleukin-
8 és a daganatelhalást okozó TNF-alfa faktor lényegesen
fokozott termelésének kiváltása endothelsejtekben.”

Ennél persze akad komolyabb gond, hogy nincs megjelölve a publikáció forrása, de a legnagyobb baj az, hogy in vitro kísérletek eredményeit, pláne rákgyógyításban mint egy termék, hatóanyag hatásosságát a fogyasztók felé kommunikálni erősen megkérdőjelezhető gyakorlat. Ami működik lombikban, egyáltalán nem biztos, hogy működik az emberben is, pont.

Akkor sem leszünk sokkal okosabbak, ha a hivatkozott (14. old. utolsó bek.) “Mélyen tisztelt, világhírű tudósok, kutatóintézetek, közéleti személyiségek”-nek  próbálunk utánanézni.

TCM dr. Q. Li.: a találatokban csak a CoD teával kapcsolatban kerül elő, egyébként a Gazdasági Versenyhivatal határozata szerint dr. Dávid Tamás felesége (7. old. 12. pont)

Prof. Dr. A. Georgopoulos: gyakorlatilag nincs találat a nevére

Dr. Gálfi Péter: A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara Gyógyszer- és Méregtani Tanszékének vezetője

Dr. Neogrády Zsuzsanna: A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara Élettani és Biokémia tanszék docense

Dr. B. Schechter, Weizmann Institut of Science: A Weizmann Institut of Science keresője erre a névre nem ad találatot, a Weizmann Institut of Science megkeresésemre nem válaszolt.

Dr. L. Laxhuber, Max Plnack Institut: A Max Plnack Institut keresője erre a névre nem ad találatot.

Dr. R. Metzger, Max Plnack Institut: A Max Plnack Institut keresője szerint ha nem is dr. R. Metzger, de Metzger az jó sok van.

dr. Homolya László: biológus, MTA

Dr. Jennifer Richardson, Dana Faber Cancer Research Institut: A Dana Faber Cancer Research Institut megkeresésemre úgy tájékoztatott, hogy ilyen nevű munkatársuk nincs.

dana faber email

Prof. dr. R. Bruening: gyakorlatilag csak a CoD tea saját cikkeivel kapcsolatban kerül elő a neve.

Az összes világhírű tudósnak ezek után nem néztem utána, és nem is állítom, hogy ezek az emberek nem léteznének, vagy ne lennének világhírűek, legfeljebb csodálkozom, hogy se a Google, se a PubMed nem nagyon ismeri őket. Ez azonban tulajdonképpen nem is lényeges, hiszen (nem lehet elégszer elmondani) laboratóriumi vizsgálatok eredményeit egy konkrét termék gyógyhatásának alátámasztására felhasználni legalábbis megtévesztő, komoly tudós, orvos ilyet nem tesz. Nem a CoD tea, hanem semmi más esetén sem.

Szakirodalom a Cod tea honlapon: állatkísérletek, tanulmányok, beszámolók

A PubMed-en egy darab tanulmány található, amely dr. Dávid Tamás (és mások) nevéhez köthető, ez a CoD tea honlapon is elérhető. Sok szót nem érdemes vesztegetni rá, mert itt is igaz, ami a laborkísérleteknél: néhány balszerencsés fehér egéren elvégzett kísérlet eredménye, legyen bármilyen biztató, nem jelenti azt, hogy a hatóanyag, módszer embereken is hatásos lesz. A szerzők egyébként itt csupán a kemopreventív hatást látták igazoltnak – hogy ez egy daganatos betegnek milyen reményt jelent és miért, azt nem tudom.

A további keresgélések ellentmondásos, zavarba ejtő eredményeket hoznak.

A CoD tea honlap szakirodalom oldalán található “A CoD™ tea fogyasztása növeli a 7,12-Dimetilbenz[a]antracén (DMBA) exponált egerek túlélési idejét” menüpont szerint a kísérlet leírása a “Magyar Onkológia 46 (1992) 151-156” alatt jelent meg. A Magyar Onkológia archívuma sajnos csak 2000-ig tartalmazza a lapszámokat, 46-os számból 3 kiadás jelent meg 2002-ben, ezekben azonban a hivatkozott tanulmány nem található. A teljes listán történő “CoD”, CoD tea” keresésekre sem akad találat.

Egy zárójelentés is olvasható.  A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének zárójelentése szerint a beteget 2010. január 4-én vették fel, “jobb oldali mellkas CT vizsgálattal verificalt térfoglaló folyamat gyanúja miatt”. A beteg “Felvételekor lényegében panaszmentesnek vallja magát”. Megjegyzendő, hogy a zárójelentés szerint kezelés nem történt onkológiai okból. Mit jelent ez? A betegnek nincs panasza, de – köznapi nyelven szólva – valamit mutatott a CT. A második egészségügyi irat a PET CT Orvosi Diagnosztikai Kft. lelete, amely szerint a beutaló diagnózis a “felső lebeny, hörgő vagy tüdő rosszindulatú daganata”. A lelet összefoglalója szerint “Az ismert jobb oldali pulmonalis térfoglaló képletben viabilis tumorszövetre utaló kóros FDG halmozás nem látható.” (Magyarán: az a valami még mindig ott van, de nem daganat.). A lelet jobb alsó sarkában egy olvashatatlan kézjegy mellett, 2010. 7. 3. dátummal, valaki kézírással felrótta: “5 hónap CoD Prot. után!”. Arról most nem is értekeznék, hogy bármilyen leletre, iratra majd egy hónappal később odafirkantott javítás mennyiben tekinthető hitelesnek. A csúnya csúsztatás az, hogy a laikusnak úgy tűnhet: a beteget diagnosztizált daganattal,  és nem annak esetleges gyanújával küldték vizsgálatra. Ezzel szemben a két iratból annyi állapítható meg, amit fentebb leírtam: a beteg tüdején találtak valamit, amiről kiderült, hogy nem rák.

Található itt vélemény dr. Várady Tamástól, aki lényegében maga is elismeri: “statisztikailag nem szignifikáns, de impresszionáló volt, hogy a dr. Dávid Tamás által javasolt diétástervet vállaló betegek között jelentős klinikai javulásokat észleltünk.” A vélemény maga is leszögezi, hogy a mintegy 20 betegen észlelt és bővebben ki nem fejtett jelentős javulás okát nem ismerik.

Van olyan eset is, hogy a “szakirodalom” ennyit tesz ki: Rétyi, Andreas von, „Handbuch der Krebsheilung” S.294-295.(2007): „CoD-Tee………A tea a legtöbb embernek rettentően keserű, de rákbetegségnél kiváló eredményeket tud felmutatni.” 

Találhatunk egy “Fázis III. humán klinikai tanulmányt” is, ez hivatott alátámasztani azt a gyakran hangoztatott állítást, hogy a CoD teát fogyasztó betegek magasabb antioxidáns-szintet mutatnak fel, bármit jelentsen is ez a rákgyógyítás szempontjából. Itt olvashatjuk, hogy a 2001-2002 évben készült tanulmány még nem publikált. (zajongás, nevetés a karzaton) A tanulmány összesen 64 beteg, két csoportra osztott vizsgálatára hivatkozik és három, szép színes grafikonnal igyekszik alátámasztani állításait. A rejtélyes tanulmány szerint a CoD tea alkalmazása jelentősen támogatja a kemo- és radioterápia pozitív hatását, csökkenti a kemo- és sugárterápia súlyos mellékhatásait, normalizálja a betegek vér-, máj- és veseértékeit – nagy kár, hogy ezekről konkrétan egy szó sem esik a továbbiakban. Mit jelenet a “jelentős támogatás”, miként, mennyiben csökkentek a mellékhatások, milyen vér-, máj- és veseértékek normalizálódtak, miképpen. Az egész közlés nem más, mit egy rossz vicc, sem intézmény, sem részletes betegadatok, sem az alkalmazott kemoterápia részletes ismertetése stb. – nem csoda, hogy ez a “klinikai vizsgálatot” sehol nem publikálták.

A szakirodalom “Vegyes szakirodalom” menüpontja alatt jórészt dr. Dávid Tamás saját kiadványának fénymásolatai találhatóak. Megjegyzem, az egész “Szakirodalom” részlegre jellemző a többszörös átfedés, egy-egy tanulmányt, cikket stb. többször is megtalálhatunk, más-más menüpont alatt.

A “Szentpétervári klinikai vizsgálatok eredményei” már a vicc kategóriába sem férnek bele. A hivatkozott orvosok neveire egyszerűen nincs releváns találat (legfeljebb CoD tea honlaposak), nem ismert az intézmény stb.

dr sofieva

Én azt hiszem, az egész honlap és CoD tea mizéria megalapozottságát jól mutatja, amit a “Rákkutatási Hírek” menü alatt találhatunk. Itt egy gazdag válogatást találunk a legostobább konteós oldalakról már jól ismert “Rákbetegség a legjobb üzlet,
gyógyítani TILOS!” jellegű leleplező cikkekből. Az írások olyan mértékadó tudományos folyóiratokból származnak, mint a tudasfaja.com, mindenegybenblog és társai. Azért ennek egy kicsit örültem is: a blog jövőbeli bejegyzéseihez is gazdag forrásul szolgálhat ez a menüpont áltudomány, hoax, baromságok stb. címkék alatt.  Az igazi kincs azonban nem ez, hanem a Johns Hopkins hoax közlése! Az még csak hagyján, (illetve az sem) hogy egy több éve a Johns Hopkins Medicine által megcáfolt hoaxot felvesznek az oldalra, végül is elfér a sok szamárság mellett. Azonban az oldal alján ott áll: “Lektorálás: Assoc. prof. mag. dr. Dávid Tamás”   Azaz dr. Dávid Tamás nemzetközi hírű rákkutató elolvasott és hitelesnek, szakmailag megalapozottnak talált egy áltudományos baromságok tömkelegét tartalmazó hoaxot, holott csak annyit kellett volna tennie, hogy egy e-mail-t küld a JHM-nek – ezt, ha hitelesnek találta a cikket, már csak a szerzői jogok miatt is meg kellett volna tennie. A következtetések levonását most is az olvasóra hagyom.

A CoD tea hatásait igazoló tanulmányokról összefoglalóan elegendő annyi, amit a GVH is megállapított határozatában: “A CoD teára vonatkozó állítások közül számos tulajdonít gyógyhatást a készítménynek, amelyek jó része nem vagy nem kellően megalapozott. Sem a CoD tea összetevői, sem pedig az annak hatóanyagaiként megjelölt „uncaria tormentosa” és „uncaria guaianensis” nem rendelkeznek tudományosan alátámasztott klinikai hatással a rák, influenza A, hepatitis C ellenében.” (25. old. 55. pont)

A gyógyult betegek beszámolói

Csak egyetérteni tudok a GVH határozat 43. oldala 131. pontjában foglaltakkal: “…a Versenytanács hangsúlyozza, hogy – a bírói gyakorlat által is megerősítetten – nem tekinthetők tudományos ismereteknek az állítólagos pozitív terméktapasztalatok, betegektől származó vélemények. A tájékoztatásokban szerepeltetett felhasználói tapasztalatok, esetleírások az elvárható és szükséges mértékben nem bizonyítják a megjelentetett közlések tényszerűségét, […]. (Fıv. Ítélőtábla 2.Kf. 27.669/2010/5., Vj-156/2007.)”

Az itt olvasható beszámolók talán reménykeltőnek tűnhetnek, de érdemes észrevenni, hogy a daganatos betegek arról számolnak be: műtéten átestek, de a kemoterápiát nem vállalták, vagy abbahagyták, esetleg mellette fogyasztották a CoD teát.

Amint az tudott, a sebészi kezelés, a daganat eltávolítása nagyon sok daganatos betegség esetén akár önmagában is hatásos, végleges gyógyulást eredményező eljárás lehet. A kemoterápiás kezelést a műtét után azért alkalmazzák, mert a tapasztalat szerint egyértelműen javítja a túlélési eredményeket. A kemoterápia elhagyása tehát lehet a beteg döntése és kockázata is van, nem jelenti azonban feltétlenül azt, hogy a betegsége visszatér. Így minden további nélkül megtörténhet, hogy a kemoterápiát elutasító vagy megszakító beteg (miközben lelkesen tömi dr. Dávid Tamás zsebét kortyolgatja a CoD teát) meggyógyul, csak éppen nem a teának köszönhetően. Az pedig, hogy ki hogy érzi magát, mennyire bírja a kemot, nagyon eltérő lehet és meglehetősen szubjektív. Ismertem beteget, aki a kemoterápiát, egész kezelését mint valami kellemetlenséget kezelte, a kórházban két rosszullét között a laptopján dolgozott és azzal nyaggatta az orvosokat, hogy mikor mehet már haza, mert nem ér ő rá erre a hülyeségre – van ilyen típus is. És van olyan, aki sokkal érzékenyebb, lélekben sem olyan erős. Máskor puszta szerencse, hogy kinél milyen mellékhatás jelentkezik. Egy beteg arról számolt be nekem, hogy a haja szinte azonnal kihullott, míg a szobatársa alig vesztett belőle valamennyit, de nem cserélt volna vele, mert az napi 5-6 alkalommal ment hányni, míg neki ilyen panasza egyáltalán nem volt.

Nem is lenne érdemes a betegbeszámolókkal tovább foglalkozni, de három CoD teás gyógyult beteget tanulságos megemlíteni.

Egy 2010. március 24-i híradásban megemlítik dr. Ottófi Rudolf  “gyógyult beteget”. Ezen a néven Győr város alpolgármestere volt ismert, aki 2011. február 7-én, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt.

Komár László a Frizbiben számolt be CoD teának is tulajdonított gyógyulásáról, de mint tudjuk, a Magyar Elvis már három éve elhunyt.

Payer András 2010. áprilisában még elmondta: “Amióta a teáját iszom és az ajánlott protokollja szerint élek, visszanőtt a hajam, teljes erőmben vagyok: futok, fát vágok, s nemcsak úgy érzem, a leleteim is bizonyítják, napról-napra javulok.” Payer András 2011. október 11-én, leukémiában elhunyt.

Ezek után az eladó, feleslegessé vált CoD teákról szóló hirdetések már nem is meglepőek. S bár a fórumok hozzászólásait én magam sem tekintem hiteles, ellenőrzött forrásnak, az ember némi keresgélés után bukkanhat érdekes, elgondolkodtató hozzászólásokra. (Viszket az ujjam, hogy idelinkeljek egy hozzászólást dr. Dávid Tamás tevékenységéről, de mivel az mégiscsak ellenőrizhetetlen állítás és a jó hírnév védelme mindenkit megillet, hát mellőzöm. De aki keres, az talál.)

Újat, okosabbat én sem tudok mondani, mint amit a GVH a határozatában már megállapított: dr. Dávid Tamás módszerei, eredményei nem igazoltak, nem állják ki a tudományosság próbáját, a hivatkozásai homályosak, ellenőrizhetetlenek vagy semmitmondók. Mindez annak a tükrében, hogy dr. Dávid Tamás nemzetközi hírű rákkutató, “dupla professzor”, különösen elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan. Ha valakinek, hát a tudomány emberének kell tudnia, mi az, ami bizonyítottnak tekinthető, mi az ami nem, mi tartozik a tudomány és mi a képzelet, vágyálmok és a szélhámosság kategóriájába.

Reklámok